Grönland is olyan szeglete világunknak, melyre úgy tekintettem, hogy na, ide sem jutok el soha, mert annyira messzi, olyan elérhetettlen terület. Aztán mégis sikerült. Eddig négyszer. 2017-es, impulzus szerű kajakozásunk a sziget déli végén olyan hatással volt, 2018-ban vissza kellett mennünk. Ekkor már célpontunk a sziget keleti partvidékének leglakottabbnak mondható része lett. Bár – a hazánknál több mint 23-szor nagyobb – sziget lakossága alig több mint egy magyar vidéki kisvárosé, ebből nagyságrendileg 3000-en laknak „zöldfölde” keleti oldalán. Ez a „nagy” népsűrűségű vidék egy városból, 2100 lakossal és még 5 faluból tevődik össze, településenként 100-150 fővel. Szóval a „nagy” népsűrűség is igen relatívandóan értelmezhető. A fjordvidék legalább élhető a nagy jégvilág peremén. A szélrendszereket nézve mintha óvva védené Sassuma Arnaa („Tengerek anyja”) ezt a térséget. Előadásom az elmúlt három túráról szólna, melynek során összesen közelítőleg 2 hónap alatt 800 km-t eveztünk jéghegyek, bálnák között ezen a fantasztikus vidéken.
Előadásom címe lehetne a „Víz és jég dala” – is, mivel talán ezzel lehet leírni legjobban a hangokat, zajokat, az evezések hangulatát. Volt elég változatosság benne. Apály idején éjjelente szokatlan csend honolt, amikor leültek a jéghegyek és lehűlt a levegő. Aztán amikor elindult a víz emelkedése, kisütött a nap, minden megélénkült. Egyszerre, minden felöl elkezdtek a hangszerek megszólalni és ezer komplett zenekar kezdte meg improvizált, soha meg nem ismételhető dallamos zenéjét. A vízcseppek, a jégdarabokból szétpattanó, kirobbanó – sok ezer évre bezárt – levegő buborékok. A forduló, roppanó, leomló, összeszakadó, hol távoli, máskor igen közeli dörgések, kis jégdaraboktól egészen a hatalmas jéghegyekig, azok hatásától felélénkülő hullámok csobogása, morajlása. És ezekhez még hozzá jött a bálnák fújtatása.
Utazásunk előtt az egyik biztosítónál próbáltunk megkötni kötvényeinket. A biztosítási szakértő az alábbi megállapítást tette. „5 km (3 tengeri mérföld kicsit több mint 5 km) a tengeren hatalmas távolság, főleg egy kis kajak méretű lélekvesztőben… főleg egy grönland környéki részen, ahol 3-6 fokos vízbe esve akár fél-egy óra alatt bajba lehetnek a hypotermiától…”
Nos, elég lapidárisra sikerült a megállapítása. Ennél azért több féle kockázatra szükséges felkészülni egy ilyen jellegű utazás alkalmával.
Kalandozásaink során volt borulás, kajak kilyukadás, szélvihar is, de többnyire ámulat és csodálat. Ezekről az élményekből és tanulságokból próbálok majd ízelítőt adni előadásom alkalmával.
