Félig macedón származásúként szívügyemnek tekintem a Balkánt, melyről az emberek véleménye igen vegyes. A térség pozitív oldalának bemutatása érdekében hoztam létre a Balkaninfo.hu-t. Bár még csak 22 éves vagyok, a Balkán összes országában jártam, a legtöbb helyen többször is. Utaztam egyedül, családdal, csoporttal, repülővel és autóval is.

Személyes történeteimmel és sok tapasztalatommal színessé és érdekessé tudom tenni a kerekasztalbeszélgetést. A Balkán-félsziget Európa olyan ékszerdoboza, ahol rengeteg kultúra, nép és nyelv találkozik egymással, ez pedig lemásolhatatlan kinccsé teszi a térséget. Ezt szeretném bemutatni!

Ezeréves történelmi emlékek, mágikus tradíció, sokszínű kultúra, csodás tájak, kedves emberek, finom ételek és italok – ez mind a Balkán! Fedezd fel te is, kalandozz Európa legkülönlegesebb régiójában!

Pap György/Gyurgyó vagyok, motoros kalandor, újságíró. 2010-ben jártam először Albániában, és kíváncsivá tett az ország, egyre többet és többet akartam megismerni a népéről, kultúrájáról, történelméről. Visszatérő vendég lettem, rabul ejtett az albánok vendégszeretete, életfelfogása, az ország kultúrája, történelme. Szeretném másoknak is megmutatni ezt a csodálatos országot, ezért az utóbbi években kalandtúrákat is szervezek.

Elsősorban a tömegturizmus elől rejtett helyeket kedvelem, de természetesen ismerem a „kötelező” látnivalókat is. A vadregényes hegyvidékek mindig új élményt nyújtanak, ugyanakkor kihívásokat is. Az albánok életfelfogása és vendégszeretete lenyűgöző. Nem csupán vendégszeretetről van szó, nagyon mélyen gyökerezik az albán társadalomban a vendégjog sérthetetlensége.

Ha kaland, akkor Albánia, ha Albánia, akkor kaland!

Facebook
Instagram
Rólam
Weboldal

Schmidt Péter vagyok, geográfus-történész, a feleségem, Bilász Marianna, pedig turizmus végzettséggel bír.

A Balkán-félszigettel még kisgyermekként kezdtem megismerkedni. Délkelet-Európa legnagyobb félszigete, politikailag és gazdaságilag Európa legtagoltabb és legváltozatosabb területe. Legjobban Montenegrót, Boszniát-Hercegovinát, Bulgáriát és Szerbiát ismerem. Vannak régi történeteim, hogy hogyan lehetett belógni az egykori szerb szakadár területekre. 1992-ben nyugat-Szlavónia (daruvári csehek kitelepítése), 1994-ben Krajnába, 1995-ben Kelet-Szlavóniába (Baranya-háromszög).
Érdekelnek trükkök, vásárlási, spórolási lehetőségek Észak-Boszniában? Régen virágzott az Arizona bazár (a brcskói/barkai kantonban). Azonban új lehetőségek is nyíltak és mivel EU-n kívüli terület, a 17%-os ÁFA is visszajár.
Különleges településnevekkel is büszkélkedhet a Balkán régió: India, Brazília, Malajzia…
Nem tudod hol van Arnótország vagy tudtad-e hogy magyar kalandor (Cseszneky Gyula) volt az egyik vezetője (nagyvajdája) a rövid életű pindoszi-észak-makedón szakadár (báb)államnak? Amelyet az oláhok/vlachok/aromunok nemzeti törekvései kapcsán hozták létre.
Tudod kik a cincárok? Na és a koszovói egyiptomiak?

Ha szereted a speciális területeket, a dél-szerbiai priboji járásban található egy bosznia-hercegovinai exklávé, Megyurecsje/ Szasztavci község, és onnét 10 km-re Szerbia exklávéja található BIH területén Bjelugovina szőlőhegye. https://www.openstreetmap.org/#map=12/43.5759/19.3651

Szerbia kevésbé ismert részeit alig ismeri az átlag utazó, pedig a fő gerinc utaktól távol is nagyon érdekes természeti és kulturális látnivalókban gazdag vidék. Az egyik rész, amit kiemelnék az a történelmi Ó-Szerbia/Rácország vagyis a mai Raska város és környéke, beleértve az észak szandzsáki területeket is. Ez a vidék nem csak kolostorokban gazdag, hanem aktív sportok (hegymászás, téli sportok Kopaonik) és gyógyfürdők tekintetében is kiemelkedő vidék. Az Alekszandrovac, Brusz és Raska háromszög. A másik tájegység, a Pirottól és Zajecsartól keletre fekvő hegyvidék, amely a bulgáriai Balkán-hegység/Sztara Planina legnyugatibb része, ezt még kevesebben ismerik.

Blog
Facebook – Pilgrim-ways
Facebook – Utazó család
Facebook – Utazás addiktív
Instagram