Magamról
Vass György vagyok. Nagyjából a 90-es évek óta járom a világot, amióta világútlevelet kaptunk és megnyílt előttünk a lehetőség az utazásra. Eleinte az európai országok volt az elsődleges fókusz. Egyetemistaként ösztöndíjakat pályáztam meg és így indultam neki a világnak, felfedezni egy-egy régiót, országot, az ott lakó embereket és a kultúrájukat.
A nyitottság más népek, emberek felé mindig megvolt bennem, így többnyire egyedül jártam-keltem és nem kerestem különösebben a kapcsolatot más, idegenbe szakadt honfitársunkkal, akikből egyébként abban az időben nem is volt olyan rendkívül sok. Beszélgettem viszont sokat a helybéli emberekkel és más külföldiekkel. Ez nyelvtanulás szempontjából sem volt rossz. Franciául például a hároméves kint tartózkodásom alatt tanultam meg, ma felső fokon beszélem a nyelvet. A nyelvtudás a kulcs más népek kultúrák felfedezéséhez és megismeréséhez.
Jelenleg a világtérképen lévő még sok fehér folt az, ami vonz, elsősorban a balkáni régió országai, valamint Kis-Ázsia és a kaukázusi népek országai. Grúzia az egyik kedvenc országom, a lenyűgöző természet és a rendkívül kedves és vendégszerető emberek miatt. Idén másodjára tértem oda vissza. Különösen ízletes és változatos a grúz konyha. Az étkezés az ottani emberek számára a közösség ápolás egyik eszköze.
Ezekből az élményekből szeretnék veletek megosztani a Járatlan Utakon Fesztiválon.
