A via ferrata villámgyorsan népszerű lett. Na de miért is? Talán azért, mert egy olyan világba lehet általa belecsöppenni, ami csak az akrobatáknak tartott sziklamászók privilégiuma volt eddig. A monoton, fárasztó gyaloglást felválthatja egy sportosabb, látványosabb függőleges mászás, ami már majdnem olyan, mint a sziklamászás. Nos itt az első tévhit. A kettő nagyon más. De tény, hogy sokkal több ember tudja megcsinálni a fixen biztosított utakat, nem kell hozzá sem sok technikai tudás, sem nagyon jó erőnlét. És újra egy kettős tévhit rejlik ebben: egyrészt sokan nem mernek nekikezdeni a mászásnak (ez biztos nagyon nehéz), másrészt sokan nem jól mérik fel erejüket, az utak nehézségét. Tény: általában a fiúk erősebbek karban. Tévhit: a lányok nem bírják megcsinálni a nehéz utakat.

Mitől nehéz egy mászás, netán veszélyes, gyerekeknek is való? Sok év tapasztalata alapján próbálom elmagyarázni, miért is jó, kiknek ajánlom, mire kell figyelni, ha valaki ezt a fajta sportot választja. Hogyan lehet felkészülni, a felszerelést érdemes-e egyből megvenni? Kell-e vezető ezekhez a túrákhoz, vagy mehetünk egyedül is a Dolomitokba?

Ha eljössz, sok tanácsot tudok adni, megbeszélhetjük a kérdéseidet.