Magamról

Gyerekkoromat áthatották a családi kirándulások, húgom szidalmazó, de frappáns megállapítása – mindig arra megyünk, amerre a legmeredekebb – azóta is kísér. Emellett már ekkor érthetetlen rajongást éreztem a határok iránt, kevés érdekesebb dolog történhetett, mint mikor éjszakai reflektorfényben fordították vissza autónkat a határőrök a vasfüggönytől.

Az érdeklődés aztán szakmává is vált, geográfusként minden gyerekkori álmommal foglalkozhatok. Hallgatóként lettem először vezetője a Földrajzos Klubnak, melynek most oktatóként is társszervezője vagyok. 1998 és 2018 között megcsináltuk a kék kört.

Közben 2001-ben társultam Döméhez a Kárpátok-expedícióban, hegyek és határok együtt, ez az álom! Határátlépésként hosszában, középen végigkoriztuk időközben a Balatont, azóta meg várom, hogy befagyjon a Duna Pozsonytól Belgrádig ☺. Pár éve pedig vettem két felfújható kajakot és ezekkel szerzünk új tapasztalatokat az együttműködés új formáiról is.