Fotózás utazáskor, praktikus tanácsok, ötletek fényképezéshez. Tibettől a Kaukázusig.

S.Varga Ilona – ALion vagyok, aki már szinte a saját történelmi kezdeteim óta fényképezőgéppel a kezemben járom az utamat. Sport- és természetfotósként valamint rövidfilmrendezőként kezdtem a „vizuális szakmát”. Koncertfotósként – élő, vaku nélküli portrékat készítek – évtizedek óta mozgok a pályán, de foglalkozom még tánc- és balett fotózással, gyermekportré – szintén élő, nem műtermi körülmények között – készítésével, szociofotózással, lövök streetfotókat – szinte naponta akad a városban vagy másutt megörökíteni való rémség és szépség –, de nem áll távol tőlem az extrémebb esküvői fotózás valamint a természetfotózás sem.
Feltett szándékom a tibeti kultúra bemutatása, megőrzése, de nyitott vagyok más szakrális világok megörökítésére is. Sajátságos (pszichoterápiákkal foglalkozó) szemmel nézem a világot, az embereket, a helyzeteket, a tárgyakat.

Utóbbi években legfontosabb szenvedélyemmé vált a geofotózás. Amikor elindulok a nagyvilágba megörökíteni az ottani életet, hangulatot, tájat, mindig azt figyelem, mit tudok hozzátenni a látványhoz. Mi az, amivel több és élettelibb lesz az adott kép. Igyekszem a síkot (hiszen a fotó alapvetően sík műfaj) több dimenziójúvá tenni. Kerüljön bele idő, tér, érzelmek, érzések – és természetesen a fények játéka. Hiszen fények nélkül nincs FÉNYkép.

„A vadász ül hosszú, méla lesben, vár felajzott nyílra gyors vadat…” szól az idézet Vörösmartytól. A fotós is hasonlóképpen járhat el, ha van rá ideje, lehetősége. Meg is éri, hiszen kiváló képeket lehet készíteni hosszas előkészületekkel, jó „fegyverzettel”. Mint évtizedek óta koncert- és táncfotósként dolgozó fotográfus, ezt némileg cáfolni vagyok kénytelen. Sőt! Vannak visszahozhatatlan, megismételhetetlen pillanatok, amelyek esetében lehetetlen az aprólékos precizitásra való törekvés. Ezt nagyjából akciófotózásnak is minősíthetjük.
Ha valaki túrára indul, nyaralásra, és még meg is akarja örökíteni annak nagyszerű szakaszait, igyekszik jól felkészülni az útra. Lehet vinni csilivili fotóscuccot (már, ha villogni akarunk), de lehet vinni jó minőségű, gyors és jó fényerejű kisebb gépeket is. Nem feltétlenül a masina fogja meghatározni a képeinket. Legfontosabb a látásmód, a gyors reagálás, a jó kompozíció. De soha nem szabad megfeledkezni arról, hogy nem minden helyzetben ildomos vagy etikus fényképezni. Ezt feltétlenül figyelembe kell venni. A világ legkülönbözőbb tájain más és más módon reagálnak a fényképező turistára. Mindezekkel kapcsolatban szeretném megosztani veletek néhány tapasztalatomat.