Magamról
Egyszer elutaztam a Keleti pályaudvarról Hongkongba. Oroszországon, Mongólián, Észak-Koreán, Tibeten át.
Tíz évvel később pedig visszafelé, Hongkongból a Keletibe, teljesen más útvonalon. Végig Kínán, át Pakisztánon, aztán keresztül Afganisztánon, Iránon, Törökországon keresztül. Ahol lehetett, vonattal.
Már gyerekként és egyetemistaként is vonattal utaztam be Európát, Észak-Norvégiától Dél-Olaszországig, Észak-Írországtól Lisszabonig, Szicíliáig és Isztambulig.
Azóta pedig elég alaposan bejártam az egykori selyemutak vonalát. Voltam Irakban és Szíriában, az összes isztánban az Aral-tó medrétől az afgán Kandahárig, a bajkonuri űrközponttól Iszalambadig, a Kaukázusban Abháziától Karabahig.
Természetesen sok más helyen is jártam Mexikótól Togón át Ausztráliáig.
De tény, hogy leginkább a Kelet érdekel – annak történelme, kultúrái, ízei, hangulatai.
Eddig 83 országban jártam.
Örömmel mesélek róluk.
