A világ számos, civilizációtól távoli túraösvényén eltöltött hosszú hónapok rengeteg mindenre megtanítottak. Bizonyára azt gondolod, hogy ezek a természetről, a hagyományos- és az ultrakönnyű túrázásról, a felszerelésekről, vagy éppen a túlélésről szólnak. Nem is tévedsz sokat, azonban az évek során ráébredtem, hogy a természetben töltött idő, ezeknél sokkal többre és főleg sokkal értékesebb dolgokra is megtanított, és ezek a leckék, amelyek az életről szólnak, sokkal hasznosabbnak bizonyultak, mint bármi, amit korábban a tanulmányaim, vagy az olvasmányaim során szerezhettem.

Az élet tele van közhelyekkel, de ennek ellenére sem szoktuk ezeket figyelembe venni és meghallgatni tanításaikat. Pedig ha megtennénk, sok kellemetlen, vagy éppen nagyon kemény pillanattól kímélhetnénk meg magunkat. A vadon sűrűje, azonban nem gyengekezű, végletekig türelmes tanító, hanem a figyelmetlen nebulót, komoly taslikkal téríti észhez, majd támogatja a helyes irányba.

A hétköznapi mókuskerék, a siker- és az anyagiak hajszolása, a megfelelési-, vagy teljesítési kényszer egyszerűen teljesen eltakarja előlünk az igazi világot. Pont azt, amiért igazán érdemes élni és dolgozni. Ráadásul a social média csillogó és hamis világa végképp letérít minket életünk legszebb ösvényeiről.