Előadó: Varjas Gabriella (MiraDonna.hu)

Minden, amit tudni akarsz Kubáról egyéni utazásszervezéshez - sok táncos, zenés betéttel!

Előadásomban Kubáról mutatok egy zenélő képeslapgyűjteményt, ahol idén február-márciusban szólóban tettem egy kéthetes körutat. A hiánygazdaságból fakadó bizonytalanságok és nehézségek miatt legtöbben csoporttal mennek, de én bátran állítom, Kuba kiváló hely egyéni szervezésű utazásra is! Az ország  sajátos pókhálórendszerben, az akkor és most elve mentén a hiánygazdaság ellenére is működik. Kubában el kell engedni az Európában megszokott mindent előre megtervezünk és lefoglalunk szokást. A turisták párhuzamos kubai valóságában a ‘casa particular’ (Zimmer frei) tulajdonosok és a ‘taxi colectivo’ iránytaxi sofőrjei az élet urai, mindent elintéznek. A casakban szó szerint helyi családokkal lakhatunk együtt, így közvetlenebb kapcsolatot is teremthetünk, és egy kis betekintést nyerhetünk a kubaiak életébe.

Elmesélem, mivel indultam el a kéthetes körútra egy szál magamban Kubába. Minek néztem utána, mit pakoltam, mit intéztem előre, és mi az, amit csak ott, hogyan jutottam el A-ból B-be egy gyorsan változó, de még mindig köztudottan nemcsak áru-, hanem információ- és internethiányos országban. Na és mit érdemes megnézni, hogy érdemes az útitervet összerakni?

Sok indokot tudok mondani, miért kell látni Kubát! A legfontosabbat, a mindenhonnan kiszűrődő zenét és táncot akkor sem lehetne elkerülni, ha akarnánk – persze nem akarjuk! Ez a minden nehézségek ellenére sugárzó életszeretet az egyik legcsodálatraméltóbb dolog, amit ott az ember átélhet. Pedig a klisék ellenére a kubaiak nem szivarral a szájukban flangálnak az utcán és nem is rumoznak vagy koktéloznak minden sarkon. Az út végére még a turisták párhuzamos valóságában is néha a bőrömön éreztem, hogy a kubaiak mindennapi jegyrendszeres, sorbanállós valóságában élni bizony nem  leányálom.

Mégis miért megy az ember Kubába? Mert az elejétől a végéig olyan, mintha egy filmben lennénk. A világ legnagyobb élő autómúzeuma igazi “kubaikum”.  A forgalmi dugó még ismeretlen jelenség, és csak itt láthatunk egymás mellett, meg a pálmafák alatt pöfögni 60 éves amerikai oldtimer autómatuzsálemeket szovjet Moszkvicsokkal, Ladákkal és lengyel Kispolskikkal. Aztán ott van a még lepusztultságában is méltóságteljes, gyönyörű gyarmati építészet, és a kobaltkék, valószínűtlenül gyönyörű tengerpartok, amiket látva az ember kezdi érteni, miért is nem mozdulnak ki sokan varaderoi szállodájukból. Azért én azt mondom, sokat veszít, aki ott leragad!

Az ország most hasonló átmeneti állapotban van, mint amilyen nálunk a 80-as évek volt. Kényszerűen döcög ugyan a “cocializmus”, de fent az elvtelen társak csak reformálgatják a rendszert. Anno Magyarországon is mindenki gründolt valami apró vállalkozást, ügyködött, ez volt a maszekok, gmk-k, kis okos, fifikás, kiskapukat ismerő ügyes güzük, zimmer ferik és zöldséges merdzsók korszaka nálunk. Ez van most Kubában, mínusz a merdzsók. Helyettük vannak a rohadó, málló, de dollárezreket érő szovjet, orosz csotrogányok, és az 50-es évekből még mindig működő amcsi vintázs autók, amiket bizony nemcsak a turisták kedvéért furikáznak, hanem mindennap használnak.

Az előadás után Te is bátran belevághatsz egy saját szervezésű Kuba-körútba, ami biztosan életreszóló, és autentikus élmény lesz, és nem utolsó sorban sokkal olcsóbb, mintha csoporttal mennél.

Blog
Facebook
Instagram