Magamról
Krulik Ábel vagyok. Eredeti szakmám művész-fotográfus, szenvedélyem a motorozás és az úti dokumentumfilmek készítése.
„Mindenhol jó, de legjobb úton” – így hangzik az ismert közmondás általam gyakran mondott változata.
2015-ben költöztem Indonéziába és az azóta eltelt időszakban a térség számos országának számtalan lenyűgöző részén jártam (Indonézia, Malajzia, Thaiföld, Kambodzsa, Szingapúr, Fülöp-szigetek, Kelet-Timor), de a „szakterületem”, személyes kedvencem, ahol a legtöbb időt töltöttem és ahol a legtöbb kilométert megtettem, az egyértelműen Indonézia. Éltem Jáván és Balin, többször jártam Szumátrán, Borneón, Jávát sokszor átszeltem, jártam Sulawesin, Floresen, Lombokon, Sumbawán, Sumbán, Nyugat- és Kelet-Timorban, Pápuán és még megszámlálhatatlan kisebb és nagyobb szigeten. Az útjaim során a legalacsonyabb kényelmi színvonalú és nagy kihívást jelentő szárazföldi- és hajóstoppolástól és a rendőrségi, katonai bázisokon, templomokban való éjszakázástól kezdve a 100 ezernél is több kilométernyi motorozáson, autózáson és couchsurfingelésen át végül a kényelmesebb és gyorsabb, ám valódi élményben jóval kevesebbet jelentő repülővel, taxival, speedboattal közlekedős és hotelben alvós utazási üzemmódban is volt részem. 2021-22-ben egy többhónapos, lakóautós túra keretében jártuk be Mexikó hét államát, több, mint 8000 kilométert megtéve.
