Magamról
Mióta az eszemet tudom, tekerek, ám csak 2009-ben kezdtem el közlekedés helyett utazásra is használni a kerékpárt. Egy-két rövidebb bringatúra után egyből nekivágtam egy három hónaposra tervezett olaszországi körnek – persze nem a legrövidebb úton, szólóban a cserkészcsapatunk névadójának tiszteletére. Az utolsó három hetet azonban két erdélyi túrabringással, Előddel és Lehellel töltöttem, s mivel hazakísértek, úgy döntöttem, én is hazakísérem őket. Így lett az első kerékpártúrám egy négyhónapos, 8000 km-es kör. A következő évben Párizst szemeltem ki úticélnak. A 4000 km-re két hónapom volt, s mivel „útba esett”, megmásztam a Mont Blanc-t. Odáig Toncsival, egy szentesi bringással tekertem, majd a mászás után egyedül folytattam utam. Mindkét utam alatt megtapasztaltam, milyen partnerrel, és milyen szólóban túrázni, azok előnyeivel és hátrányaival együtt. A következő évben már egy másfajta kihívás jött. Akkor még „friss párom” kísért el az egy hónapos, 2000 km-es Magyarországot „kívülről” körbetekerő túrámra. Mivel együtt adunk elő, kitalálhatjátok, hogy mennyire sikeres túra volt. Innen egyenes út vezetett a háromhetes kerékpáros Balkán-nászúthoz. Ráadásul semmi nem indokolta azt, hogy a gyerekek születése után változtassunk a kirándulási szokásainkon. De hogyan tekergünk gyerekekkel? Az élményeinken keresztül bemutatjuk. Elmeséljük, hogyan varázsoltuk “minilakóautószerűvé” az autónkat, hogyan fértünk el benne két gyerekkel, milyen kalandjaink voltak a Balatonon, vagy a Cseh magashegységben: gyalogtúra, bringatúra, vízitúra…
Az emléktúra Instagram és Facebook oldala
Macimajom kalandjai Instagram és Facebook oldala
Majer István Emléktúra Weboldala
