Magamról
Ex-utazásfüggő, megoldóember, fáradhatatlan lelki béke-hajhász.
Egyetem alatt engem is elkapott a travel-bug: annyit utazni amennyit csak lehet, akkor, amikor csak lehet. Először csak hosszabb-rövidebb saját szervezésű hétvégék repülővel, busszal, vonattal, majd egyre kiszámíthatatlanabbul, stoppolás formájában: Svédországig és vissza, Gibraltárig és haza, itthoni stoppos verseny (Hungarohitch). Olyan nomád módon, amennyire csak a létformám engedi.
Majd diplomaszerzést és kis irodai munkát követően minden korábbit félretéve Ausztráliába költöztem különösebb tervek vagy koncepció nélkül. Az egy éves Work & Holiday vízumot kihasználva, álmokat és végleteket kergetve éltem és dolgoztam Sydneyben és a sivatag semmi szélén egyaránt, valamint végiglátogattam a keleti part fontosabb állomásait.
Több hónapot töltöttem Dél-Kelet Ázsiában, amiből kiemelkedik egy másfél hónapos indiai túra és jógaoktató-képzés, valamint a közelmúltban egy két hetes nepáli út, amelyet már újra a kiszámíthatóbb irodai létformából szerveztem és léptem meg.
Az évek során tapasztalt hátizsákos utazóvá váltam, aki sokszor a végletek embere és nem hisz a koncepciókban. Szerintem érdemes először magunkkal megbeszélni az utazás iránti motivációinkat, keretezni a prioritásokat, és utána ez alapján szervezni, vagy épp engedni, hogy történjen aminek történnie kell. Számomra az egyik legfontosabb alapérték a tisztelet: saját magunk, egymás, és a környezetünk iránt is. Különösképpen, ha mi látogatunk egy idegen kultúrába.
Ha tudok segíteni az utazós terveiddel, akár élményekkel, akár konkrétumokkal, keress meg bátran a fesztiválon személyesen, vagy a social médián bármikor.