A tempó más, mint azelőtt, kicsit a stílus is, de a cél is. Sokkal nagyobb fókuszt kapott az együtt töltött minőségi idő. Belassultunk, de ettől az élet és az utazásaink nem lettek kevesebbek, csak másak. És mivel többen lettünk, megkockáztatom, hogy az utazás is “több” lett ezáltal. Több kihívás, több logisztika, több türelem, de több élmény is. És több szükségünk is van most szülőként kiszakadni a megszokott közegünkből, a mókuskerékből. Így a gyerekeink is többet látnak belülünk, mert akarva akaratlanul is olyan helyzetek elé állítanak ezek az utazások, amit muszáj megoldani. Ha kell, akkor együtt, öten, vagy ahány kis kéz segíteni tud (vagy legalább nem akadályozni. :D).

Hogyan lehet ezt megtenni három pici gyerekkel, amikor otthon is majd belegebedünk az életben és boldogságban tartásukban? Hogy még a végén mi szülők is élvezzük ezeket az utazásokat? Ezekre próbálunk majd választ adni az előadásunkban – ha ez esetleg nem teljesen sikerül, utána se szaladunk majd el, tudtok tőlünk kérdezni, örömmel beszélgetünk Veletek.

Hogy konkrét élményekkel is szolgáljunk, ezeket a kalandjainkat (a teljesség igénye nélkül) biztos érinteni fogjuk az előadáson, fotós beszámoló formájában:

• Kerékpárral az Adriáig, 3 részletben 3 gyerekkel, hegységeken és megannyi kalandon át
• Éjszakai hálókocsis vonattal Splitbe, 3 gyerekkel és 3 nagyszülővel nyolcan egy 6 fős chouchetteben
• Peranzana – Az egykori vasútvonal mentén 3 országon át bringával az Isztrián (itt még “csak” egy 1 évessel)
• Málta 2,5 gyermekkel, kerékpárokon felfedezve
• Két hét lakóautózás Tenerifén 2 pici gyermekkel
• Family Microadventures – avagy munka után és sötétedés előtt is belefér egy napba egy kis kaland!