Már az egyetemi éveim alatt is sokat utaztam stoppal és vonattal – addigra bejártam Európa számos országát, barangoltam Észak-Afrikában, Kis-Ázsiában.
Összeszedtem hát minden spórolt pénzemet és elutaztam vágyaim otthonába: Indiába. Bár eleinte sokkoló volt ez az ország számomra, végül egy életre szóló szerelem lett. India az egyik utolsó ország a világon, ahol a spiritualitás nem valamilyen párhuzamos eseménye az életnek, hanem maga az élet.
Ugyanez elmondható a szomszédos Nepálról, Bhutánról és Tibetről is. Egy hónap India után továbbhajtott a kíváncsiság és bejártam Délkelet-Ázsiát, majd eljutottam egészen Ausztráliáig. Sok további utazás következett még, így mára kevés foltja van Ázsiának, amelyet nem ismerek, de bejártam Dél- és Észak-Afrikát, Amerika számos helyét, Grönlandtól Kamcsatkáig sok helyen jártam egyedül, barátokkal vagy szerveztem és vezettem túrákat.
Az idei Járatlan Utakon Fesztiválon Bhutánról fogok vetíteni. Kevés ország van a földön, amelyet ennyi mítosz leng körül, mégis, ha az utazó megérkezik egy váratlanul nyitott és őszinte élettel találkozik. A boldogság itt komoly dolog, saját minisztériuma van és statisztikai mutatókkal mérik a nép boldogságszintjét. A buddhista szentélyek erődökben találhatók, a király a népre erőlteti a demokráciát, a televíziót csak 15 éve ismerik és 3400 méteren bambusz nő. Nem hiszed? Gyere, utazz velünk Bhutánba!
