Magamról
Boros Eszter vagyok.
Néhány sarokkő: éltem 3 évet Hollandiában, összeadva egy évet Limában és tíz évet Berlinben. Tanulmányaimat szabad bölcsészként kezdtem, végül kontrollingot végeztem. Voltam mosogató, bartender és barista, valamint saleses. Most kontrollinggal keresem a kenyerem, és részidőben Erasmus+os ifi cseréket és egyéb interaktív workshopokat szervezek.
Mint sokan a régióban, én is a kelet-európai utazni vágyó szülők szellemében nőttem fel, és hétvégenként hallgattam apukám történetet “amikor egyetemistaként elstoppoltam Lengyelországba…”
Valóban, az utazást, kirándulást, külföldiek elszállásolását a családom mindig támogatta. Így már egyetemista koromra egy kisebb külföldi baráti hálóra tettem szert.
Egyetemistaként a hátizsákos turista életet tökélyre fejlesztettem, ami igazából a munkás évek alatt sem változott sokat. Éjszakai vonat vagy busz, barátoknál alvás vagy CouchSurfing, praktikus first-aid mini készlet és fogkefe mindig volt a hátizsákomban.
A kíváncsiság és az úton történő beszélgetések motiváltak akkor és motiválnak ma is. Azok az instant kapcsolatok, amiket valahogy a hétköznapokban nem élünk meg. Azok a beszélgetések, ahol nyitott füllel és szívvel hallgatod meg a másik nézőpontját. Nem csak új helyszíneket fedezek fel, hanem mások szemén keresztül máshogy látom a világot.
2018-as kalandom tovább formálta utazási stílusomat. Azóta még lassabban utazok és több időt töltök messze a városok zajától. Illetve egy mini festőkészlet vált útitársammá. Képeslap méretben örökítek meg egy-egy pillanatot. Így még mélyebben élem meg a helyszínt és a pillanatot. Sőt sokszor ez indít be egy-egy beszélgetést…
