Borjadzó gleccserek, égbe törő csúcsok és varázslatos sarki fények
Alaszka… Hatalmas hegyek és végtelennek tűnő gleccserek birodalma, ahol szabadon kószálnak a grizzlyk és a jegesmedvék. Az esőerdőktől kezdve a fenyveseken át a tundráig minden megtalálható itt. Az indiánok és az eszkimók ma is úgy élnek, mint több száz évvel ezelőtt, szoros egységben a természettel. Irtózatos tektonikus erők működnek itt a föld alatt: vulkánkitörés, hamueső, földrengés, házakat elsöprő hullámok – bármi megtörténhet. Alaszkában az ember ráébred, milyen parányi kis porszem a természet gigantikus méreteihez képest.
Blogomról:
„Utolsó éjjel egy régi vágyam teljesült: végre láthattam a sarki fényeket. Hányszor bújtam már ki a sátorból, reménykedően lesve az égboltot – mindhiába. Titkon bíztam benne, hogy még mielőtt hazautaznék, Alaszka megajándékoz e természeti csodával. Így is történt. Ott táncoltak a fejem felett, mintha egy láthatatlan karmester irányítaná őket. Hátborzongatóan szép volt. Nem érdekelt kialvatlanságom, sem az, hogy a hőmérő higanyszála nulla fok alá zuhant, teljesen elvarázsolt a káprázatos égi tünemény. Mintha egy titokzatos erő óriásfüggönyöket lebegtetne, forgott, pörgött, hullámzott az éteri fény. Volt valami túlvilági magasztosság az örvénylő fényáradatban. Most már értem, miért tartja az inuit legenda azt, hogy a ’tánc az éjszakai égen’ összeköti őket elhunyt őseik lelkével.”
