Expedíciózás, utazások, kalandok a múlt században
Ezen a kerekasztalon ismert korai utazókat, kalandozókat hívunk el, akik arról anekdotáznak, hogy a 60-70-80-as években, amikor még nem volt internet, mobil, sőt még vonalas telefon sem nagyon, akkoriban hogyan vágtak neki messze földrészek, országok ismeretlen útjaiba. Hogyan szereztek be infokat, hogyan építettek ki kapcsolatokat, hogyan szereztek engedélyeket, sőt útlevelet is, mert rendszerváltás előtt ez sem volt egyértelmű.
Ez a kerekasztal elsősorban a nosztalgiázóknak szól, de egyben a fiatal generációnak is, hogy megtanulják milyen lelemények kellettek akkoriban az utazáshoz, kutatáshoz egy olyan korban ,amikor a világ még nem volt ilyen közel mindenkihez.
Szeretnéd feltenni a kérdéseidet, vagy észrevételed van a témával kapcsolatban? Írd meg nekünk az alábbi linkre kattintva! A beszélgetés során az általad beküldött témákról is szót ejtünk majd.
Kerekasztal előadói
Dr. Juhász Árpád
Kubassek János a személyek kiválasztását, a harmónikus együttdolgozást emelte ki, én a televíziós forgatás esetében a több éves gondos előkészítésről beszélnék.
Így például, amikor a hegyi pápuáknál forgattam az Emberevők unokái c. filmemet, két éven át csak az engedélyek beszerzését, angolul beszélő fiatal pápuák biztosítását tartottam lényegesnek. Külön specifikus utazási irodát hoztunk létre ebből a célból. Most röviden ennyi, a többit majd szóban.
Kubassek János
Kubassek János geográfus, tudománytörténész és utazó, a Magyar Földrajzi Múzeum egykori igazgatója, jelenleg címzetes direktora. Földrajz- és történelemszakos tanulmányait Debrecenben végezte, azóta pedig a földrajzi felfedezéseknek szenteli életét. Kutatásai során több, mint 100 országban fordult meg; megörökítette magyar felfedezők nyomdokait Afrikától Ázsiáig és számos tudománytörténeti művet írt, köztük az „Atlasz varázsa” című monográfiát. Expedíciói és tanulmányútjai során olyan legendás magyar utazók útjait követte, mint Almásy László és Teleki Sámuel és előadásokat tartott különböző egyetemeken és múzeumokban világszerte. Kubassek János tudományos és ismeretterjesztő írásait 17 nyelvre fordították le, munkásságával maradandó örökséget hagyva a magyar szakirodalomban.