Volt Szovjetunió, Közép-Ázsia
Volt Szovjetúnió….
Szeretnéd feltenni a kérdéseidet, vagy észrevételed van a témával kapcsolatban? Írd meg nekünk az alábbi linkre kattintva! A beszélgetés során az általad beküldött témákról is szót ejtünk majd.
Kerekasztal előadói
Andó Miklós
Andó Miklós vagyok, történelem-orosz szakos tanárként végeztem az ELTE-n, jelenleg a Hadtörténeti Intézet és Múzeum fegyvergyűjteményeinek a gyűjteménykezelőjeként dolgozom. Az utazás irányi szenvedélyem és a poszt szovjet térség iránti érdeklődésem egyetemista koromban találkozott egymással, amikor 2 hétre eljutottam Grúziába. Az ottani élmények jelentették nekem a “kapudrogot”, azóta szinte megszállottja lettem a térségnek és volt szerencsém eljutni több alkalommal is a Kaukázus és Közép-Ázsia több országába. Igyekeztem minél alaposabban megismerni a helyi hétköznapokat, kultúrát és történelmet, remélem hasznos információkkal tudok szolgálni velük kapcsolatban.
Sztori: Az üzbegisztáni utamon az egyik útitársam vett egy szablyát Buharában. Amikor egy jó héttel később átléptük az üzbég-kazah határt vonattal, a kazah határőrök megcsodálták a szablyát és a papírokat leellenőrizve tovább mentek. Nem sokkal később visszajöttek és elvitték a srácot a fegyverével együtt, én meg rohantam utánuk tolmácsolni. A vonat másik végében találtam meg egy nagyobb határőr csoport társaságában. Miután sikerült szót értenem a parancsnokkal, kiderült, hogy csak azt akarta megkérdezni, hogy mennyiért vette a szablyát, mert lehúzósnak tartja az üzbégeket.
Egri Blanka és Katona Attila
Elekes Attila André
Elekes Attila André tervezőgrafikusi és fotográfiai megbízásai évek óta kötik a poszt szovjet térségekhez. Livóniába, amely a mai Észtország és Lettország területe, szinte negyedévente már “hazajár”. Világutazói kalandozásai során Közép-Ázsia poszt szovjet térségébe is belekóstolt. Pontosan felmérte, hogy minden széles nyomtávú vasút Moszkvába vezet, hogy a sztálinbarokk mindenhol ugyanazokat a nyomokat hagyta, a mai utódállamok pedig ízlésviláguk szerint kozmetikázzák vadabbnál vadabb színűekre a betonkockákat. A szovjet kulinária kulisszatitkaiba is beavat, hiszen a szoljankát, a plovot és a pelmenyíjt Tallinntól Taskentig mindenhol ismmerik és készítik. Na, és kiről nevezték el a legfinomabb, minden ex szovjet cukrászdában kapható réteges krémesüket? Erre és sokminden izgalmas és praktikus kérdésre választ kap mindenki, aki kiváncsiságból vagy netán nosztalgiázni ül be a kerekasztal beszélgetésre.