A kilencvenes évek eleje óta dolgozom Tibetért, élem és szívom magamba a buddhizmust. Számomra pszichoterapeutaként és fotográfusként is meghatározóan fontos a tibeti világ, így aztán minden alkalmat megragadok, hogy a Himalája felé vegyem az utamat. Kedvenc országom Ladakh, mely másképpen Nyugat-Tibet, az érintetlen és kínaiaktól mentes kasmíri kis Tibet.

Amikor egy átlagos, érdeklődő ember elindul a Világ Tetejére, alig tudja, hogy mire vállalkozik. Amikor egy buddhizmushoz közel álló ember indul el oda, vannak sejtései, hogy mire számíthat. Amikor egy oda vágyakozó és annak szellemiségében élő ember indul el oda, azt hiszi, mindent tud arról a világról. Mindhárom eshetőséget meg kell, hogy cáfoljam. Sem ismereteink, sem tudásunk, sem hitünk és érzéseink nem tudják azt a valóságot nyújtani, amit Ladakh (Nyugat-Tibet) maga. Lehet róla filmeket nézni, könyveket olvasni, gyakorolni a szellemiségét, de egy valamit nem: átélni a rezgését, energetikáját. A hatalmas kövekbe oltott aprócska emberi lét és annak óriási szellemisége, töretlen derűje, nem mutatkozik meg könyvek lapjain, de még filmvásznon vagy fotókon is csak alig-alig. Megélni a Himalája valóságát emberi és geológiai értelemben szinte a mindenséggel tesz egyenlővé. Ezt igyekeztem valahogy megörökíteni, azon sok-sok ezer képen, amelyeket ott készítettem. Remélem, hogy a képeim, az írásaim által mindenkit közelebb tudok hozni ahhoz a világhoz, amelyben töretlenül él és virágzik még a tibeti buddhizmus, és amelyet meg kellene menteni az emberiség számára.

Sztori: Lamayuruban, egy temetési szertartáson egy család minden tagját megajándékoztam egy-egy, általam készített Dalai Láma-fotóval. Másnap a családnál járva egy helyi láma büszkén mutatja nekem, a „turistának”, hogy milyen remek képet kapott Őszentségéről. Mire én megmutattam neki a képen a szignómat, és mondtam, hogy ezt a képet én készítettem. Erre ő nagy mosolyogva megáldott.

Weboldal

Kassay Tamás vagyok, a Spabook blog-magazin alapítója. Bőröndös utazóból lettem hátizsákos blogger, aki hostelek és luxus szállodák között ingázva, bloggerből turisztikai tanácsadóvá vált. Ki tudja hová vezet még az az út, amin a Járatlan Utakon Fesztiválon indultam el néhány éve! 

Tavaly télen hirtelen felindulásból útra keltem, és India lett a célpontom. Tapasztalt utazóként eddig sok helyre elvetődtem már, de ez volt az első alkalom, hogy Ázsiába keveredtem. Tervezés nélkül indultam el, végül öt hónapot töltöttem hátizsákkal a hátamon Dél-Indiában, Srí Lankán és Nepálban, ahol Ázsia eltérő, mégis lenyűgöző arcait ismertem meg.

Indiai utam három hónapja felejthetetlen élmény volt, amit közhelyes frázisok nélkül leírni olyan nehéz, mint lefesteni a naplementét úgy, hogy közben ne tobzódjunk a romantikus klisékben. A helyi emberek nyitottsága és közvetlensége, a levegőt betöltő fűszeres ételek illata, valamint a templomok harsány hívogatása már az első pillanattól fogva otthonossá tette számomra ezt a káoszos, koszos és zajos világot, ahol a felfordulás ellenére valami varázslatos harmónia van.

Srí Lanka a nyugodtabb légkörével és az emberek egyszerűbb életvitelével ragadott meg – legalábbis India után. Azonban egy barátom reakciója egészen más volt, aki épp Ausztráliából érkezett. Ő Colombo zajos forgatagát “zűrös harmadik világ”-ként élte meg. Olyan érzése lehetett, mintha egy Vipassana elvonulás után hirtelen Ozorára csöppent volna. Ez jól példázza, hogy a világot mennyire eltérően érzékeljük; ahogyan egy festmény gazdagodik a színek találkozásával, úgy mi is színesebbé válunk, ha mások nézőpontjait is megismerjük. 

Nepálban újfajta varázslat fogadott.  A festői táj, a hely szellemisége és az emberek egy egészen más dimenzióba helyeztek, ahol minden érzékem élt és vibrált.

Ázsiai utazásom megerősítette bennem azt a felismerést, hogy a világ sokszínűségének felfedezése által válunk gazdagabbá és különlegesebbé, és hogy minden élmény, bármennyire eltérő is, hozzájárul ahhoz, hogy jobban megértsük önmagunkat és a körülöttünk lévő valóságot. Ezek az országok spirituális mélységükkel és hagyományaikkal megérintettek, megtanítottak a türelem és az elfogadás fontosságára. Ezek az élmények mind hozzájárultak ahhoz, hogy más perspektívából lássam a világot. 

Az ázsiai élményeim olyan élénken élnek bennem, mint a legutolsó dal bhat íze – és izgatottan várom, hogy fűszeres történeteimmel hozzájárulhassak a beszélgetéshez!

Több mint 10 éve az utazás az életem része, vonaton, repülőn, ami épp a cél felé visz. Közel 100 országban jártam a világ minden részén, párban, útitársakkal vagy egyedül. Európa összes országát és Ázsia nagy részét is megismertem. Ha van egy kis szabadidőm már azon nyomban a következő nagyobb utazásomat szervezem. Az ismerőseim is mindig hozzám fordulnak tanácsért vagy megkérnek, hogy kísérjem el őket a kiszemelt útjukra.