A látható láthatatlan

Ultraibolya fényben Magyarország mélye - kontra New Jersey híres „UV bányái”

Előadó: Berentés Ágnes

Gondolkodtál valaha azon;
– hogy lehet, a minket körülvevő világ több annál amit látunk/észlelünk belőle?
– hogy más megvilágításba helyezve a dolgokat az addig ismerős helyszínek is ismeretlenek lesznek?
– hogy a bányák/barlangok nem csak félelmetesen sötétek és veszélyesek lehetnek, hanem szivárvány színeiben pompázók és csillagos égboltként ragyogók is?

Előadásom témájában ezúttal egy távoli kontinens híres, UV-aktív ásványokban gazdag, ma már bányamúzeumként működő 2 bányáját vetem össze hazánk ilyen téren egyáltalán nem ismert, hasonlóan sokszínű földalatti kincseivel. Sok helyszínről hallhattál már korábban, de egész biztos, hogy ezt az oldalát sosem láttad még! New Jersey csodavilága után az ismerősen csengő „Aggteleki-cseppkőbarlangtól”, a jóval kevésbé ismert Tüskés-barlangon át egészen az omladozó, felhagyott bányatáróink rejtett világáig bejárjuk Magyarországot. Vannak helyek, ahová bárki könnyedén lejuthat, van, ahová csak barlangászok és olyan helyek is, ahová már ők sem.

Az emberi szem a teljes fénytartománynak csak egy bizonyos részét képes észlelni. Ez a tartomány adja azt a világot, amit valóságként látunk, érzékelünk.

De mi történik akkor, ha láthatatlan fényben világítjuk meg a láthatót?

Szakmámból és gyerekkori érdeklődésemből adódóan számomra mindig is természetes volt, hogy az ásványok egy része az emberi szemnek láthatatlan ultraibolya fény hatására világítani fog a sötétben. Ismerjük ezt a hétköznapi jelenséget szerte a világunkból, aki járt már ásványfesztiválon/kiállításon az ott is találkozhatott a maroknyi, csodásan világítható kövekkel. Node milyen lehet a látvány, ha nem néhány cm-es világító kőzeteket nézegetünk, hanem több négyzetméternyi, világító ásványok alkotta falfelületeket?

„UV projektemben” olyan földalatti helyeket kerestem fel Magyarországon, ahol eredeti lelőhelyükön, érintetlenül tudom fotózni a lumineszkáló ásványokat. Idén pedig volt lehetőségem New Jersey-ben levő Sterling és Frenklin Hill bányáinak fotózni, ahol a világon a legtöbb fluoreszkáló ásványfajt írtak le. Ez a színes világ tulajdonképpen az egész projektem „bölcsője” volt. Az utam megerősített képeim egyediségében, ami Magyarországon teljesen úttörő dolog és a világban sem tudok másról, aki hasonló képeket készített volna előttem. Az előadásra viszek néhány szemléltető „kődarabot” is, hogy kézzel foghatóvá tegyem, hogy jön létre a képeken ez a szürreális látványvilág 😉

A projekttel 2022-ben első (és máig egyetlen) magyarként nyertem el a Fujifilm Grand Challenge egyik díját, így rendkívüli minőségben készíthettem el a fotóimat, a finanszírozásból pedig egy különleges, háttérvilágításos vándorkiállítás készült „A látható láthatatlan” címmel, amely januárban költözik Budapestre, a Természettudományi Múzeumba.

Ha nyitott vagy rá, hogy átformáljam a fejedben levő képet a földalatti világunkról, ha szeretnéd a természet sokszínűségének egy rejtett oldalát is megismerni, látogass el az előadásomra!