Magamról

’94-95-ben néhány hónapon át a legolcsóbb budapesti youth hostelben önkénteskedtem, hogy az angol alapokat összeszedjem, amivel elkezdhetek utazni. Első külföldi stoppolásom Rómán át Nápolyig tartott és vissza, majd Koppenhágát vettem célba, ahol hónapokig maradtam, ismét önkénteskedtem.

A Casino helyett Indiát választottam, hogy folytassam világunk és önmagam megismerését. A legolcsóbb Aeroflot one-way jeggyel nem tudtam, hogy meddig maradok ott, végül 6 hónapig bírtam.

Hónapokon át egy ashramban éltem Dél-Indiában, aztán mozdulni vágytam. Az óceánpart és a Himálaja vonzott. Vegetáriánusként a hozzám hasonlóan érző és -táplálkozó hinduk pure veg éttermeiben vagy az utcai árusoknál táplálkoztam.

Aztán visszavágytam haza, ahol a fehér embert nem veszik körbe a kéregetők. Dániai barátaim visszahívtak, majd Izraelbe egy moshavban adódott lehetőségem pénzt keresni vagy nyolc hónapig. Közben Bibliával és útikönyvvel a zsebemben ismerkedtem az országgal. A következő ősztől tavaszig a Vörös-tenger partján hotelban dolgoztam 6 hónapot, nyáron Skóciában folytattam.

Ezután itthonról MáV-os kalauzként majd hálókocsi-kalauzként bejártam Európát, évente pár hétre visszajártam Indiába, lehetőleg más-más utakat bebarangolva.

Néhány napos utakon Európa hegyeit másztuk, és jópár nemzetközi kerékpártùrát is tettem barátaimmal. Majd jött a Camino gyalog.

2010-11-ben 4-5 hónapon át 4 andoki országgal főleg Peruval ismerkedtem. Három hetes utakon csoportokat vezettem, megmutatni a hihetetlen kőpiramisok, agyagpiramisok pre-inka nevezetességeit, a Nazca-vonalakat, a víze alatt romokat rejtő Titicaca-tavat.

Kanadától-Panamáig 3 hónapon át ismerkedtem a földrésszel. Azóta is állandóan jönnek elém a legkülönfélébb utak, és lehetőségek, melyekkel a bakancslistámat bővíteni szeretném.