Az előadás címe megtévesztő – de szándékosan az.
Sivatagról nagyon száraz, homokos terület jut az eszünkbe, pedig nem csak olyan létezik.
Ahol én jártam, ott rengeteg víz van, de mégis sivatag. Mert bár nagyon kevés csapadék hull évente, de az nagyrészt megmarad.
A föld legdélibb kontinenséről, az Antarktiszról szeretnék beszélni, és néhány élményemet megosztani. Ez a kontinens nehezen érhető el és emiatt ez a legvadabb, érintetleneb, ismeretlenebb és járatlanabb kontinens. És persze lakatlan – ellentétben az összes többi kontinenssel.
Különleges jeges világa, egyedi faunája és lakatlansága révén minden megszokottól eltérő élmények fogadják az odalátogatót. Nincsenek városok, boltok, járművek, utak, lakosok, gyerekek és öregek. Csak a természet. És az is a zordabb, nem magamutogató fajtából – őt fel kell fedezni – az alatt a rövid nyár alatt, amikor egyáltalán engedi nekünk.…
Erre a felfedezésre hívok mindenkit aki szereti a fókákat, pingvineket, bálnákat, jéghegyeket és a valóban érintetlen természetet. Meg persze az igazán járatlan utakat.