Sipos Éva vagyok, 2012 elején kezdtem el repülni, mint légi-utaskísérő az akkor még ismeretlen Katarból.
Gimnáziumi éveim alatt a színművészetire készültem, de nagyon szerettem festeni is. Sokakhoz hasonlóan ez az álom nekem sem jött össze, viszont az utazással, új helyek megismerésével valamennyire sikerült mindezt feledtetni.
Húsz évesen ültem először repülőn. Huszonhárom évesen a nagy karrierváltásom a ,, minden mindegy” életérzéssel párosult. Feltérképeztem az összes épkézláb légitársaságot, míg végül a Qatar Airways lett a befutó. Hét évet, 7000+ repült órát 75+ idegen országot köszönhetek ennek az időszaknak.
Nyolc féle géptípuson repültem. Nosztalgikus érzés amikor ,, Na gyerekek, jön a 787 Dreamliner… a hatalmas Airbus 380, és a csinos Airbus 350…, és Ti lesztek az elsők, akik ezzel fognak repülni. Mellette repültünk a ,,klasszikus” Airbus 330, 340, 319 –ekkel, és a Boeing 777-el is. Soha nem volt unalmas az élet.
Megismertem 150 nációt, utasokat, kollégákat és a legkülönfélébb motivációkat, amik ezt a sok embert olykor hosszú évekig benntartják a gépezetben.
Szerettem a ,,meglepi”, nem szokványos desztinációkat: Yangoont, Saigont, Nairobit, Csungkingot (,,ami egy 32 millió fős kis falu”), és mindenki be nem vallott kedvencét: Kathmandut.
Törzsvendég voltam, Brazíliában, Indiában és Szingapúrban is.
Szabadidőmben búvár vizsgát szereztem. Merültem párszor, még a Mozambik – csatornánál is.
Egy fedélzeti ígéretemhez híven a jóga és a karate által jobban megismertem az indiai és a japán kultúrát. A pandémia időszakában felfedeztem Magyarországot is. Mennyire értékeltük a rövid, maszk-mentes kiruccanásokat.
Én arra buzdítanék mindenkit, hogy írja meg a saját történetet, és mindenki legalább oda jusson el, ahol dolga van.

Kiss László repülőgép-kapitány, ultrafutó. 34 évvel ezelőtt kezdett repülni vitorlázógépeken a szegedi repülőtéren, majd a hadseregben ejtőernyős volt. 1996-ban a Nyíregyházi Repülőfőiskolán repülőmérnöki oklevelet szerzett, és hivatásos pilóta lett.

Repülőgép-oktatóként és ejtőernyős-ugrató pilótaként dolgozott Szegeden és az Egyesült Királyságban. 2004-től a Malévnál kezdte nagygépes pályafutását mint elsőtiszt, 2011-től pedig hosszútávú repülőgép-kapitányként a katari nemzeti légitársaságnál repül Boeing-777 típusú repülőgépeken.

Az Antarktiszt leszámítva minden kontinensen járt; imád utazni és más kultúrákat felfedezni, Marco Polo dédunokájának tartja magát. 412 személyes gépével többször teljesítette a világ leghosszabb kereskedelmi légijáratát, a Doha–Auckland útvonalat.

„Repülj velem!” címmel motivációs könyvet írt. Hobbija a zene és a hosszútávfutás. Kétszer teljesítette a Qatar East-to-West 90 kilométeres sivatagi futóversenyt. Nős, egy 4 éves kisfiú boldog édesapja.