Amerikák

Első világgá menésem óta csak ide húz vissza a szívem. Latin és közép Amerika a kedvenc, de Észak-Amerikába is tettem már kitérőket. 

Kanadában és USA-ban családlátogatásra mentem. Más is volt picit az utazás. Kanadából a végtelen erdő élményét hoztam el, míg USÁ-ból az óceán szépségét. 

Mexikó már más terület. Egy hatalmas ország rengeteg élménnyel és két hosszú utazással 9 év elteltével. Más és más népcsoportokkal, kultúrákkal, szokásokkal. Kevés országok közül az egyik, ami nem zárta le határait a COVID alatt. Rengeteg változást hozott a vírus, de így is lehetett ott utazni, élményekkel gazdagodni. Pár dolgot megtanul útközben az ember, pl hogy a google nyitva tartások nem használhatóak, hogy mindig kérdezd a helyieket arról, hogy mi van nyitva és mi nincs. Tiszteld őket és ha maszkot hordanak te is tedd ezt. 

Utaztam egyedül, társaságba, bérelt autóval, tömeg közlekedve Cancuntól Mexikóvárosig. 

Az USA nagy szerelmem, ahol az elmúlt évtizedekben több mint negyvenszer jártam főleg munka miatt. Idegenvezetőként magyar utazókat kalauzolok a népszerű városokban (Washington DC, New York City, Miami, Los Angeles, San Francisco, San Diego, Las Vegas, Grand Canyon, Yosemite nemzeti park), szabadidőmben pedig a kevésbé felkapott helyeken keresem az autentikus és különleges élményeket. Gyakornok voltam a főiskola alatt NYC-ban, ahol évekkel később az idegenvezetői vizsgát is megcsináltam. A város felpörget és magával ragad minden alkalommal.

Az amerikai egy furcsa nép, a legnyitottabb és a legzárkózottabb is egyben, akikkel valaha találkoztam. Az élet sokszínű, de mégis nagyon konzervatív. A városok a pénz körül forognak, viszont egy óra utazás után vadregényes természetbe kerülsz. Az USA-nak mindene megvan: kultúra és művészet, városok és vidék, nemzeti parkok és falatnyi közterek, óceánok és sivatagok, vulkánok és gleccserek, popkultúra és magas művészet. Egy élet kevés a felfedezéséhez, arról nem is beszélve, hogy a szomszédjában ott van Kanada és Mexikó is.

Facebook
Instagram
YouTube
Weboldal

Ha felnőttként kerülsz Észak-Amerikába, nagy az esély, hogy nem érted meg a lényegét, mert a saját érzelmeidet vetíted bele. Én kamaszkorban csöppentem a középiskolának csúfolt gyermekmegőrzőbe, melyen nem volt ablak. Mégis tágította a látóhatáromat – az unalom, a felszínesség, az üresség, a laposság olyan szféráiba nyertem bebocsátást, amelyeket korábban nem tudtam volna elképzelni. Melóztam vagy tízféle munkakörben, laktam a Sziklás-hegység lábánál kanadai cowboy-városban és kolorádói alternatív helységben, ahol már harminc évvel ezelőtt sebességkorlátozó táblák álltak az öt méter széles bicikliutakon. Úgyszintén Torontóban a portugál negyedben, ahol egyforintos nyitotta a metrókaput. Ha az amerikaiak városairól meg úgynevezett kultúrájáról lesz szó, nem spórolok a vitriollal! Viszont sikerült beutaznom a földrészt Alaszkától Floridáig és a lélegzetelállító tájakon remek fickókkal találkoztam grizzlimedve, krokodil, csíkos mókus, fehérfejű sas meg a társaik képében. Egy szürke szajkó egyszer a fejemre is ült. Tudd meg: ha eljutsz az északi, embernemjárta erdőkbe, az illatuk, a csendjük örökké benned marad.

Sziasztok! Összesen 4 évet dolgoztam az Egyesült Államokban és kint tartózkodásaim alatt, amikor csak tehettem, utaztam. Elsősorban a nemzeti parkokat (eddig 35-ben voltam), és egyéb természeti és kulturális úticélokat kerestem, de valamennyi ikonikus nagyvárosban is voltam. Az utazásaim során mindig bérautóval vagy saját autóval jártam az országot és vagy egy tucat road trip áll mögöttem, amelyek közül a leghosszabb 7704 km volt. Mit tudhatsz meg tőlem? Sok-sok tippet és tanácsot kaphatsz a ”hogyan csináljam a több ezer km-es road tripeket?” illetően