Néhány héttel ezelőtt Reykjavikban megkérdezte tőlem egy szlovákiai srác, hogy: „te turista vagy, vagy pedig utazó?” Fél pillanat gondolkodás után rávágtam: „utazó fotográfus – remélem”. Elégedett volt a válasszal.
Apró gyerekkoromban szerelmes lettem a fotózásba. Hála a papámnak és a nagypapámnak, a természetjárás és a túrázás mellett idejekorán meg is tanítottak a fényképezés és kapcsolt részeinek sok-sok csínjára.
Sport- és természetfotósként valamint rövidfilmrendezőként kezdtem a „vizuális szakmát”. Koncertfotósként – élő, vaku nélküli portrékat készítek – évtizedek óta mozgok a pályán, de foglalkozom még tánc- és balett fotózással, gyermekportré – szintén élő, nem műtermi körülmények között – készítésével, szociofotózással, lövök streetfotókat – szinte naponta akad a városban vagy másutt megörökíteni való rémség és szépség. Sajátságos (pszichoterápiákkal foglalkozó) szemmel nézem a világot, az embereket, a helyzeteket, a tárgyakat.
Az utóbbi években legfontosabb szenvedélyemmé vált a geofotózás. A természetfotózás mellett feltett szándékom a tibeti kultúra bemutatása, megőrzése, de nyitott vagyok más szakrális világok megörökítésére is. Amikor elindulok a nagyvilágba megörökíteni az ottani életet, hangulatot, tájat, mindig azt figyelem, mit tudok hozzátenni a látványhoz. Mi az, amivel több és élettelibb lesz az adott kép. Igyekszem a síkot (hiszen a fotó alapvetően sík műfaj) több dimenziójúvá tenni. Kerüljön bele idő, tér, érzelmek, érzések – és természetesen a fények játéka. Hiszen fények nélkül nincsen FÉNYkép.
Ha valaki túrára indul, nyaralásra, és még meg is akarja örökíteni annak nagyszerű szakaszait, igyekszik jól felkészülni az útra. Lehet vinni csilivili fotóscuccot (már, ha villogni akarunk), de lehet vinni jó minőségű, gyors és jó fényerejű kisebb gépeket is. Nem feltétlenül a masina fogja meghatározni a képeinket. Legfontosabb a látásmód, a gyors reagálás, a jó kompozíció. De soha nem szabad megfeledkezni arról, hogy nem minden helyzetben ildomos vagy etikus fényképezni. Ezt feltétlenül figyelembe kell venni. A világ legkülönbözőbb tájain más és más módon reagálnak a fényképező turistára. Mindezekkel kapcsolatban szeretném megosztani veletek néhány tapasztalatomat.
