Palinkas Martonnak hivnak es tobb mint tiz eve ekezetek nelkul irok gepen. 12 eve vezetek es tulajdonlok hosteleket, Budapesten, Las Palmas de Gran Canarian, es korabban Mexicoban es Pecsen is volt hostelem, amik azota mar nem mukodnek.

Nincs blogom, nem adok ki konyvet, es nem akarok semmit sem eladni vagy promozni nektek a boldogsagon es az egyensulyon kivul – amit foleg az utazas de kulonfele mas dolgok is okoznak 😀

Kalandosnak mondhato eletem soran Europa nagyreszet bejartam, a “tengertul” pedig osszesen egy evet Mexikoban eltem, Cubaban roviden es Jamaicaban hosszabban jartam, ezuttal a Jamaicaban eltoltott ket honapomrol fogok meselni.

Azert errol, mert igaz hogy tobbet voltam Mexicoban, de Jamaica megiscsak erdekesebb es szamunkra talan egzotikusabb hely, nehez autentikus modon elni es utazni ott, es volt olyan szerencsem hogy az egyik legjobb baratom jamaicai-magyar, aki kis csaladjaval (4 gyerekkel ! ) es a kis vitorlasaval athajozott a csalad kinti reszevel talalkozni.

Egy darabig ott eltek, hozzajuk erkeztem, es a tengerparti viskojukban laktam veluk, vitorlast szereltuk-javitottuk, autoalkatreszt es etelt probaltunk szerezni mint rendes napi program, meg ugy altalaban probaltuk megismerni es megelni a vilagot magunk korul. Mostunk ruhat es autot (ez utobbi nem a mienk volt) olyan tiszta patakban hogy uszas kozben ittunk is belole, merultunk merges halak kozott, hangstudiokat es partykat latogattunk, es azt is megtudtam hogy milyen hogyha az ujdonsult barataid pisztolyt fognak rad…